Petra első karácsonya

Eltelt az első közös ünnep. Csöppöt rohanásban voltunk, meg fárasztó volt, de egyben nagyon jó.
Szenteste hármasban ünnepeltünk, Pár készítette a vacsorát, én meg díszítettem a fát, Kisnyúllal, akit marhára nem érdekelt ez a dolog. Se a boák, se a fény, se a gömbbök, és maga a feldíszített fenyőfa sem. Biztos vagyok benne, hogy majd jövőre más lesz, és akkor mi is máshogy fogjuk csinálni, úgy hogy igazi meglepi legyen neki.
Tőlünk egy "tanuló kutyust" kapott, ami nagyon jópofa, magyarul dalol, és versel, meg a testrészeket ha megnyomja, akkor azt is mondja. Nekünk nagyon tetszett, Esztinek is van, és a mai napig nagyon szereti.
Szóval ő ezt kapta, én egy nagyon szép gyűrűt, Pár pedig könyvet, meg cipőt, mind2 meglepetés volt.
Első nap Pár szülei és testvéréék voltak, az is nagyon jó volt, ki unokázták magukat, és ott is aludtunk. Petra ki volt purrcanva, meg még mindig náthás, de nem volt vele különösebb gond, sőt igazából semmi, azon kívűl, hogy a délutáni alvást nehezen abszolválta, de aztán este 8kor viszont már aludt.
Másnap indultunk Pestre az én testvéremékhez, ott volt apuék, anyuék, 11en voltunk. Eszti marhára élvezte Petrát, bár nem mindig értette, hogy Petra miért nem csinálja azt, amit ő szeretene, de majd megtanulja.
Ebédeltünk, és a délutáni alvás már a kocsiban volt hazafelé. Nem sokat aludt, 45 percet, így tegnap már f8kor aludt a szentem, kidöglesztette az utazá, meg a sok ember.
Képet teszek fel később, még a gépen van.

Petra ül...

Tegnap sikerült neki először rendesen felülni, úgy hogy vissza is tudott billeni mászó pozícióba. Nagy dolgok ám ezek :-) Azóta folyamatosan ül, de ugyanakkor meg reklamál, mert persze a játékai nem mennek oda maguktól. Még nem jön rá azonnal, hogy: Hopp odamászok, leülök, játszok... Egyenlőre még csak: Leül, rájön, hogy nincs ott semmi, mekeg, aztán némi unszolásra elindul. Majd megtanulja. Minden érdekli ami tilos, mint a kuka, a konnektor (bár biztonságossá van téve), a táskák, a cipők, papucsok, a radiátor fém csöve (ami természetesen meleg, amikor megy a fűtés, és természetesen már megégette a száját, mert ugye ők még mindent "megkóstólnak")

Amúgy betegek vagyunk, mindhárman. Petra kezdte, mi meg folytattuk. Apa már kilábalóban, Petra visszaesőben, én meg stagnált állapotban. Jó lenne azért a karácsonyt már egészségesen tölteni.

Mikulást idén még nem rendeztünk neki, pici még ahhoz, és nincs nagyobb testvér, aki miatt kellene. De majd a Karácsony! Kíváncsiak vagyunk mit szól majd a fához, bár az hogy világít, meg csillog szerintem egyenlőre jobban fogja érdekelni, mint az ajándék. Ezért mi idén egyvalamit veszünk neki, és szégyen, de még nem vettük meg... Olyan nehéz gyerekkel vásárolni. Bent a boltban meleg van, gyerek nyakig beöltöztetve, nem tudom csak úgy le-fel öltöztetni. Apa meg dolgozik látástól vakulásig. Voltunk Veszprémben a múlt héten, de nem találtunk neki semmit, meg akkor rendeztük le a családi ajándékokat. Jól sikerült a vásárlás, szerintem mindenkinek jót találtunk ki, és nem is költöttünk extra sokat.

Szerencsére Apa itthon lesz az ünnepek alatt, és lesz nagy vándorlás, nagyszülők itt, tesómék Pesten (ott lesz az egész én famíliám), szóval lesz zsivaj.

És egy kép az ülő Petráról

Petra mászik...

Kb egy hete elkezdte a csalinkázást. Csendben, minden "előjel" nélkül. Kinn voltam a konyhában, természetesen Őt a játszósarkában hagytam. Egyszer csak hallom, hogy a küszöbnél brünnyög nekem. Valószínűleg kiszemelte magának a papucsomat az ajtóban, és iszkiri neki indult. Utána nagyon elégedett volt magával, csak az nem tetszett, hogy elvettem tőle a majdnem megszerzett kincset.

Aztán elkezdtem figyelni, hogy miként hajtja végre ezeket a gyakorlatokat. nagyon cuki. "Felpattan" négykézlábra, kispécizi a megszerzendő tárgyat, és addig kotor, amíg oda nem ér. Ez lehet a szoba másik sarkában is, ha látja. Még ki-kicsúszik a térde, de határozottan mászik. Szépen teszi előre a kezeit, meg a lábát, néha keveredik egy kis kúszással is, de leginkább térden közlekedik.

Úgyhogy most már semmi nincs biztonságban, kihúzta az alsó polcról a dossziékat, madzagot, bármit amit izgalmasnak talál.



Ez kb jól mutatja a távolságot.

Ez pedig hogy hogy áll négykézlábon, és milyen érdekes dolgok vannak a falon... mint a napsütés :-)

Pesten voltunk...

És haza érkeztünk.
Nagyon-nagyon jó volt, és nagyon-nagyon rövid.
Pénteken n18kor indultunk, és 19re érkeztünk Apuhoz. Petra majdnem végig aludta az egész utat és még a pesti dugó se húzta fel :-) Nagyon jól viselte. Felcuccoltunk, mondanom se kell, hogy rengeteg mindent vittünk, főleg a kislánynak. Utazóágy, pelenka és a kaja, na meg a csomó ruha. persze az időjárásra nem voltam kellő képpen felkészülve, mint ahogy ez kiderült.
Helga meg Eszti átjöttek, Eszti nagyon aranyos volt. Fürdés, és kb f9kor le is tudtik tenni. Jól aludt, nem volt semmi az éjszaka, bár volt egy téves riasztás, 3kor, de csak felsírt, én meg nem tudtam visszaaludni 5ig, dehát ez az én bajom. Másnap délelőtt átmentünk Helgusékhoz, a fiúk elmentek csavarogni, aztán délután meg mi, csajok. Bevetettük magunkat az Árkádba, de csak és kizárólag a gyereknek vettem holmikat. Egy-két pulcsit, gatyát, bodyt. És fagyiztunk. Petra addigra elfáradt, így hazamentünk, Eszti ágyában aludt egy picit. Utána készültünk az esti bulira. Az is nagyon klassz volt, jött a bébiszitter 8ra, addigra Petra már aludt, és elmentünk Helga után, mert a munkahelyén volt a parti. Eltévedtünk, mert tesóm rosszul mondta az utat, így kb fél óra késéssel érkeztünk. Pár nekiállt gyorsan inni, aztán n1kor alig bírtam elrángatni, belejött a tánciba. Jó volt Bettiékkel is találkozni, meg egyáltalán jó volt kimozdulni. Petra átaludta az egészet, semmi nem volt az éjszaka. Másnap szintén átmentünk, és már el is hussant a nap. Hazafelé még bementünk a mamámékhoz, akik nyáron látták Petrát, utána indultunk haza. Petra megint végig aludta az utat.
Hát röviden ennyi, de egy csomó restanciánk maradt, nem volt elég ez a két nap. Remélem hogy hamarosan tudunk majd megint menni.
Petra minta kislány volt, egy szavunk sem lehetett.

6 hónap

Ma 6 hónapos Petra. Hihetetlen gyorsan megy az idő...még csak most voltam terhes.
És Petra sípol. Nem sír, nem üvölt, nem gügyög. Sípol. Nagyon zavaró hang magasságban, és szinte folyamatosan. Fogalmam sincs mitől, akkor is csinálja ha nem éhes, nem fáradt, tiszta pelus. Szóval tanácstalan vagyok, a védőnő se tudja mi lehet. Lehetséges, hogy elindult a foga, mert azt viszont szereti, ha az alsó ínyét dörzsölgetem mindenféle erre való eszközzel, sőt, olyankor még egy mosolyt is elereszt. Ha innentől ez lesz, amíg az összes foga ki nem jön (kb 2 éves koráig), akkor az összes hajam égnek fog állni, az tuti.
Lejjebb kellett tennünk az ágyat, mert bemászik a pelenkázó alá, és ha feltámaszkodik, akkor beveri a fejét, akkor meg eltörik a mécses. Egyébként olyanokat forog a kiságyban, hogy én csak hallgatom miket koppan a feje a rácsban, de az meg se nyekken neki.
Ma már nagyon beöltöztettem, mert bizony nálunk hideg volt.
Kedden megyünk méreckedni kíváncsi vagyok mennyit nőtt. Na megyek, mert viszont most meg üvölt :-)

Ringató

Ma voltunk először Ringatón. Ez egy olyan összejövetel, ahol kismamák a babákkal, kb óvodáskorig együtt énekelnek, és játszanak. Fél órás a program, és azért mentem el, mert szégyenszemre egyetlen gyerekdalt, mondókát sem tudok. Tök ciki, de gondoltam, hogy majd itt jókat tanulunk. Többször beszéltem a csajjal, és nagyon szimpi volt.
Szóval elmentünk, Petra nagyon jól viselte, igaz hogy közben meg kellett etetnem, mert éhes volt, de asszem élvezte, már amennire ilyen kicsinél ezt meg lehet állapítani. Egyetlen bajom volt, hogy annyira nem ismert dalokat énekeltünk (én csak imitáltam), szóval kb még hírből sem hallottam őket. És a csaj nekem kicsit "sok" volt. Ezt nem tudom elmagyarázni, de olyan túl kedves, túl közvetlen, túl vidám, túl szépen beszélt, túl, túl.... Aki ismer, az tudja mire gondolok. Azért még fogunk menni, mert úgy gondolom hasznos.

Egy kis infó, akit érdekel: www.gaboradrienn.hu

Az egyetlen ami nem tetszik Siófokon, hogy semmi, de semmi program nincs, csak ez az egy. Na mindegy.

Ejnye-bejnye...

Mindenkinek igaza van, nem írtam.... Nem is keresek mentségeket, kb milliót fel tudnék hozni, egyszerűen erre nem futotta. Nem is ígérek semmit, csak azt hogy megpróbálom....

Szóval, Petra 5 nap múlva fél éves lesz! Istenem hogy repül az idő, tényleg igaz, hogy az elején siettetné az ember, hogy nőjön már, de most már vhogy nem bánom, ha lassabban telik. Minden nap van vmi újdonság, amit vagy Ő fedez fel magának, vagy én benne, és az egész tényleg egy csoda. Ahogy megtanultunk kiskanállal enni, ahogy már most kifejezi nemtetszését bizonyos kajákra, vagy amikor rámnéz azzal a szemével, hogy: Mami, nem látod, hogy hulla vagyok?!, vagy amikor egy falevél bámulásában percekig elmereng..., de szeretném tudni, hogy mire gondol (gyanítom, ezt főleg nagyobb korában szeretném majd nagyon tudni).

Mondhatni nagyából beállt a napirend, ami kb így néz ki.

5-6 között felkel enni, aztán visszaalszik 8-f9ig. Utána lustizunk egy kicsit a nagyágyban, ha Apa itthon van akkor hármasban. Utána pici játék, majd tízórai, ami egyenlőre még tápi. Utána ha az idő is engedi, akkor séta, meg egy pici alvás ebéd előtt. Ebédelünk, f1 felé, utána pici játék, aztán alvás. Szigorúan 25-30 perc (nem túl sok...)én hagynám aludni, de van valami titkos biológiai órja, aztán megint játék, séta, barátnőzés, kocsikázás, kirándulás, vagy bármi lehet. Uzsi f5 körül, pici alvás, aztán 7-f8 körül fürdés. Ha Apa itthon van Apával, ha nem akkor be kell érnie a kiskáddal. Utána vacsi és 8kor már alszik, általában. Nahát röviden ennyi.

Már négykézlábra áll, és riszálja a fenekét, mint egy ungi-bungi, és piszok módon bedühödik, amikor nem előre felé halad, hanem visszafelé...

És akkor egy kép

2008.09.18. csütörtök

Végre ma jobb idő volt, így elmentünk a barátnőmékhez. Nekik is van egy babájuk, pont 4 héttel fiatalabb Petránál. Jó volt kimozdulni, és az ember hangulata is jobb a napsütésben. Bár csípős hideg volt, babákot be is öltöztettem annyira, hogy a karját be se tudta hajlítani. Mint vmi eszkimó. Mókás.
Nagyon jó baba volt ma is, tegnap este f9től aludt f7ig, utána evett és visszaaludt f10ig. Tiszta hawai. Ma adtam neki alma-banán pürét, nagggyon csípte. Megevett egy negyed üveggel, tisztára befókuszált az üvegre és csapdosott a karjával, mint vmi propeller.
Sétáltunk is egy nagyot a Jókai parkba, aztán csak estére jöttünk haza.
Apa ma sokáig dolgozik, így egyedül volt a fürcsi-vacsi-fektetés, de megoldottam.

Holnap kipróbálom az alma-banán-krumpli variációt, kíváncsi vagyok a reakcióra.

2008.09.15. hétfő

Petra holnap lesz négy hónapos

Most talán van pár percem, mielőtt a szunyókálásból felébred a Kiscsaj így megpróbálok írni néhány sort a mindennapokról.

Általában 6kor ébreszt bennünket, hogy éhes, akkor gyorsan megetetem, és ha szerencsénk van, akkor visszaalszik rögtön 1-1,5 órát. Ha nincs, akkor kicsit el kell szórakoztatni, és aztán alszik vissza. Sajnos napközben nem alszik túl sokat, pedig fáradt, ilyenkor nyűgösködik. Ma pl visszaaludtunk a nagyágyban 1,5 órát. Apa elment dolgozni, mi meg elfoglaltuk az egész ágyat. Jókedvűen ébredt, főleg, hogy sikerült a pelusba termelnie, ami nekem megbirizgattam a szaglásomat :-) Gyorsan tisztába tettem, és aztán mókáztunk egy kicsit. Imádja a cuppogó hangokat, akkor mindig teli szájjal vigyorog.

Evés után letettem a játszószőnyegre, és a nagy fordulásban és annyi érdekes játék közepette elaludt :-)

(Már hallom, hogy ébredezik...)

Szóval utána barátnőzünk, általában majdnem minden nap, estére pedig úgy elfárad, hogy sokszor f8kor már le kell tenni. És alvás reggelig.

Ma egyébként extra pocsék idő van, nem tudom ez majd hogy befolyásolja a napi hangulatát :-)

2008.09.12. péntek

Jajaj. Csöppet szégyellem, hogy nem írtam már lassan két hónapja, de mindig volt valami, ami miatt nem sikerült hosszabban leülnöm a gép elé.

Petra baba lassan négy hónapos lesz, én meg nem számoltam be a legújabb fejleményekről.
Voltunk "nyaralni" a Velencei-tónál, a nyaralóba. Mindenki nagyon élvezte, sőt Petra megjelent életében először a strandon, helyes kis napozóban. Nem hagyott benne mély nyomot, mert aludt, mi meg felválta tudtunk fürdeni egyet. Kicsit nehezen szokta meg az utazóágyat, ami nagyon praktikus, csak iszonyatosan zörög (a matrac része nejlon, vagy nem is tudom miből van, sátoranyagból?!). Első éjszaka szinte nem aludtunk miatta, mert forgolódott, a matrac meg zörgött alatta. Aztán raktunk alá pokrócot, így már jó volt.
Közben két hétig náthás volt, poszívózni kellett a nóziját, nagyon utálta, de szerencsére már jól van.
Aztán volt három hós oltás, nagyon üvöltött, de aztán szerencsére nem lázasodott be.
És felfedezte a kezeit, néha a lábait is, ha a nagy kalimpálás közepette betévedt a látómezejébe, és már nagyon érdeklik a tárgyak.
ÉÉÉS átfordult, hátról hasra szeptember 4én! Ez nagyon tetszik neki, nekünk csak azért nem, mert hiába tesszük le a hátára (már fáradt és nem bírja tartani magát hason), egyből visszalendül a hasára, utána meg szenved. Na de majd rájön, hogy jót akarunk neki.

Kipróbáltuk az alma-barack kombinációt, egyenlőre több volt a kezén és az előkén, mint a hasában, de lassan majd megtanul kanállal enni. A szájba nyúlkálás emlékeim szerin sokáig lesz :-)

Röviden ennyi, próbálom ezután napi, de legalább heti szinten jegyezni az eseményeket.

2008.07.16. szerda

Petra baba két hónapos!
Nagyon hamar eltelt ez a két hónap, és nem lehet mondani, hogy eseménytelen volt..
Tegnap megkaptuk az első kötelező oltásokat, tetanus, szamárköhögés meg még három dologra, plusz a vásárolt agyhártyagyulladás elleni első adagot. Szegénykémet le kellett fogni, hogy ne mocorogjon, és mind a két combját megszúrták... Apa csak messziről nézte (hallgatta, mert persze üvöltött), nekem kellett lefogni a kezecskéit, hogy ne hadonásszon. Jaj, borzasztó hallani, ahogy sírnak.
De aztán hamar megnyugodott szerencsére, és elmentünk picit kocsikázni. Azt nagyon szeret, nem is volt hangja.
Délutánra belázasodott picit, először bébi panadolt adtunk neki, aztán éjszakára egy fél kúpot. Végig aludta az éjszakát, reggelre már nem volt semmi baja.

Tegnap még a kazán is bekrepált, teljesen, eddig csak néha nem működött, most már egyáltalán, úgyhogy Petrának melegítettük a vizet, mi meg nem is fürödtünk. Még jó, hogy lehűlt a levegő, így kevésbé voltunk izzadtak. Ma reggel már kinn is volt a szaki, és megcsinálta. (kb 5 perc alatt/ kétezerért) Vmi nyomás hiány volt vagy mi, nem értek hozzá.

Holnap jönnek apuék meglátogatni, már nagyon rég látta, biztos nagyot néz, hogy mekkora. tesómat hiányolom már nagyon, ő négy hetesen látta utoljára, mikor a kórházban voltunk. És természetesen Esztire is kíváncsi vagyok, meg arra, hogy mit szól Petrához.

2008.07.06. vasárnap

Petra első grill partija
Pénteken volt a babó első grillpartija, amiből Ő persze nem sok mindent érzékelt. Péntek délután átmentünk a barátainkhoz Bvilágosra, Petra már a kocsiban elaludt, ami nem újdonság, kb 1 perc után mindig bealszik. Mikor odaérkeztünk, áttettük a babakocsiba, na ott már felébredt. A többiek előkészültek a grillezésre, én addig tologattam a kisasszonyt, szigorúan a füvőn (ami nem igazán tesz jót a kocsiban), mert a sík terepen nem alszik (ezért jó, hogy Sión mindenhol viacolor kő van). Aludt még kb fél órát, aztán vége volt. Inkább elmentünk sétálni, de akkor se aludt. Kicsit így kirekesztve voltam a társaságból, de nem is tudom mire számítottam. A vacsora az úgy zajlott, hogy Pár dugdosta a cumit a szájába, közben próbált enni, én meg gyorsan belapátoltam a kaját. Petra is éhes volt, úgyhogy elmentünk enni, ami nála egy óra. Utána sikeresen elaltattam, na akkor tudtam én is igazán csatlakozni a társasághoz. Amúgy jó baba volt, nem lehet rá panasz. Fel se ébredt, hogy átraktam a babahordozóba, hazajöttünk, tisztába tettem és betettem a helyére. Mindezek meg se kottyantottak neki, reggel 5ig aludt.

Tegnap lementünk a beachre szintén ezekkel a barátainkkal, nem volt késő, mert kb 8kor találkoztunk. Addigra Petra már aludt, fürdetés, evés után. A bébicsősz volt vele. Beültünk vacsizni, meg dumcsizni, a fiúk iszogattak. Megkóstoltak egy újfajta pálinkát, fütyülős meggyes-mézes. Nagyon bejött nekik. Végig sétáltunk a parton, de nagyon hamar tömegiszonyunk lett. Én nem is tudom mikor láttunk ennyi embert utoljára a Balcsin. Iszonyat. Csak jöttek, jöttek az emberek a vasútállomás felől, mi persze akkor már hazafelé mentünk, úgy öregesen. Kicsit nehézkes volt szembe közlekedni, de azért vhogy hazjutottunk.
Reggel 5ig hallottuk a partizást a parton.
A jövő héten Republic, utána meg Kárpátia koncert lesz. Már előre félek, ágyból fogjuk hallgatni, ugyanis minden idehallatszik... TV-t nem lehet nézni, mert nem halljuk, az ablakot meg nem lehet becsukni, mert este végre van egy kis levegő...SZóval ez a nyár így fog telni, de kibírjuk, már csak két hónap :-)
Ja azt nem is említem, hogy semmelyik nagyobb bevásárlóhelyen (tesco, spar) nem lehet parkolni, mert annyian vannak...
De ez erről szól, kibírjuk :-)

2008.06.30. hétfő

Háát picit elhanyagoltam ezt az írás dolgot, de most szerencsére semmi drámai háttér nincs. Egyszerűen szenvedünk a nagy melegtől, babó is meg én is, és igazából semmihez sincs kedvünk. Vagyis nekem, hogy neki mihez van kedve, azt még senki nem tudja ;-)
Már voltunk "bulizni" is, hívtunk gyerekvigyázót és az egyik barátunk baba bulijára mentünk. Petra nagyon jó kislány volt, mert kb 8kor aludt el, akkor mentünk el, és f3ig aludt, de mi már öregesen éjfélre otthon is voltunk. Szóval még aludtam is egyet :-)
A betegségre való tekintettel eldöntöttük, hogy mindenféle betegség ellen beoltatjuk, agyhártya-gyulladás, rotavírus, bárányhimlő, kullancs stb. Az első kettővel kezdünk, az előbbinek 16e ft/db, amiből 3db kell, a másiknak 17e ft/db, amiből kettő kell. Nem mondom, nem olcsó, de úgy vagyunk vele, hogy amíg meg tudjuk venni, akkor áldozunk rá.

Az utóbbi pár napban különösen nyűgös, amit csak az időnek tudok be, mert nem produkál hasfájós tüneteket, egyszerűen csak nehezen alszik el, és keveset, ugye akkor meg álmos, össze-vissza eszik...viszont ma reggel is olyan mosolyokat kaptam! Az az igaz babás mosoly, fogatlanul, olyan cuki.

És szombaton leégtem, nem is tudom mit gondoltam... elmentünk sétálni, 11 óra előtt, pont a délelőtti evés után. Nem tudom, kb egy órát mentem, aztán evett, alvás, és délután megint mentünk. A séta közben égtem le, de nagyon durván. A kézfejem, az ujjaim nem, mivel fogtam a babakocsit, a póló pántja meglátszik. Rendesen rákvörös vagyok. Az volt a baj, hogy fújt a szél és nem éreztem hogy éget, sőt volt olyan hely, ahol fáztam. babónak nem lett semmi baja, mert neki van ernyője. Ja, annyi, hogy elkezdett váladékozni a szeme, valószínű huzatot kapott, most kamillázom, persze utálja...mint ahogy azt is, ha fültisztítóval benedvesítem az orrát belülről, hogy ne legyen olyan száraz. És levágtam először a körmét. Persze alvás közben, különben úgy kapálózik, hogy hozzá se lehet nyúlni. És azt is tudom már, hogy a bababoltban kapható, babáknak szánt babaolló semmit nem ér, nem bántja a babát, de éle egy szál se, kvázi nem tölti be a funkcióját. Úgyhogy rendes kisollóval vágtam le. Némi "önzés" is volt benne, ugyanis a rákvörös vállamat iszonyatosan kaparászta a kis kezével, amikor felveszem, és az nem volt kellemes.

Na most ennyi, minden lényegeset leírtam, és akkor egy kép:

2008.06.14. szombat

Elmúltunk négy hetesek...hogy megy az idő...

Eltűnésemnek teljesen prózai és számunkra "drámai" oka volt, ugyanis Petra baba megbetegedett, és kórházban voltunk egy hétig. Június 5én éjszaka kezdődött, 23kor még rendesen kelt és evett, de mikor elaludt álmában sikongatott, és fel-fel sírt. Teljesen máshogyan, ahogyan eddig, szívbe markolóan, fájdalmasan. Nem tudtam megnyugtatni semmilyen módon, legjobban a kezemben volt el. Megfogtam a fejecskéjét, és tűz forró volt. Meg akartam mérni a lázát, kibontottam a pelusból, és amikor bedugtam a lázmérőt, akkor az én lányom sikeresen lekakilt mindent, sugárban... Ekkor ébresztettem fel Párt... Megmértük a lázát, 38,9, hívtam az ügyeletet, amit a védőnő adott meg, azt nem vette fel senki, mert az elfelejtette mondani, hogy 16-19 óra között van, aztán a mentőt. Ők adták meg az ügyelet számát, ahol egy nagyon kedves hölggyel beszéltem. Mondta hogy milyen lázcsillapítót vegyünk, mivel a gyerekorvos nem adott kúpot. Pár hajnali 2kor el a gyógyszertárba, beadtuk neki. Rajtam aludt csak el, én ennek következtében egy percet sem aludtam. Reggel hívtam a védőnőt, hogy mi a teendő. Bementünk a gyerekorvoshoz, még jó, hogy jöttek anyuék, mert Pár dolgozni ment. Az orvos, pedig azonnal beutalta a kórházba. Felvittük a gyereket a csecsemő osztályra és ott kellett hagyni, mert semmi cuccom nem volt.
Eljöttem, de nagyon-nagyon ideges voltam. Összeszedtem a cuccokat, vissza a kórházba. Addigra petra már a kiságyban aludt, gondolom teljesen kimerült, vettek tőle vért, meg torok váladékot, meg össze vissza vizsgálták, és betettek neki egy branült a karjába, amin keresztül már el is kezdték adni neki az antibiotikumot...
Valami fertőzést kapott születés közben, mint kiderül a kólit.
Hát nem kívánom senkinek azt az egy hetet a kórházban. természetesen én is vele voltam végig. A kórházi körülmények nem voltak annyira rosszak, a kaját nem minősítem. Egy kb 10 nmes helyen voltunk, amiben egy fém kiságy, egy felnőtt ágy, egy pelenkázó, egy kád (ami a csap, mosogató minden), egy szekrény, és két szék, ja meg egy éjjeli szekrény volt. Kb három lépés maradt arra, hogy sétáljak a gyerekkel, ha meg kell nyugtatni, márpedig azt elég sűrűn kellett, mivel minden nap hatszor kapott gyógyszert, és mindannyiszor sírt, illetve hőmérőzés, és napi két vizit, amikor mindig le kellett vetkőztetni, amit amúgy is nehezen visel, nemhogy betegen, meg fáradtan. Nagyon rosszul aludt eleinte, szinte egész délelőtt fenn volt, aztán meg beájult. Ja és az egész szoba körbe kalitka, vagyis mindenhonnan belátni. A folyosóról és a két szomszéd szobából is...
Szoptatás premier plánba, és minden egyéb is. Még jó, hogy Pár jött minden este, hozott nekem vacsit, és egy kicsit öntötte belém a lelket, mert nagyon odavoltam. A hely, a szitu, a bizonytalanság, a tehetetlenség megtette hatását. Csodálom hogy az a kevés tejem nem ment el.
Aztán kb félidőben tönkrement a branül a karjában, áttették a fejébe, akkor meg útban volt neki az alvásnál, szóval mindig volt valami. Szerencsére csütörtökön hazajöhettünk, úgy, hogy pénteken vissza kellett vinni vérvételre. Hétfőn lesz eredmény.
Szerencsére a doktornő, akihez kerültünk, nagyon profi volt, és minden elismerésem az övé, mert nagyon emberséges, és segítőkész volt, odafigyelt ránk, és minden hülye kérdésemre felelt.
Szóval ennyi a történet, most próbálunk visszarázódni a hétköznapokba, ami ma nagyon nehezen megy, egész délelőtt nem aludt...
És ma még sétálni is szeretnék menni, de hajat is kéne mosnom, és aludnom is kéne, amíg alszik, szóval... nekiállok kezdeni vmit magammal :-)

2008.05.30. péntek

Kétszer voltunk sétálni :-) Tegnap hármasban, ma meg egyedül.
A tegnapi jobb volt, fagyiztunk, meg kicsit körbe sétáltunk a városban. Csak nem szereltük fel a napellenzőt és állandóan a szemébe sütött a nap, amit pelenkával oldottunk meg, de azt meg lefújta a szél...nem hiába, kezdők vagyunk... én mindenestre állandóan a pelenkát igazítottam, Pár meg tolta a babakocsit olyan tempóban, mintha sietnénk vhová. Vicces volt, de azért mégiscsak ez volt az első helyi kiruccanásunk.

A mai kicsit érdekesebb volt. Egyedül le a tárolóhoz, babahordozó be. Kievickéltem a lépcsőházból,aztán elmentem a sparba. Bevásároltam a legfontosabbakat, aztán gyógyszertár. (Na az kész rémálom oda bejutni, ugyanis befelé nyílik az ajtó. Namármost vagy háttal megyek és akkor a fenekemmel van esélyem kinyitni, vagy előre felé, de olyan hosszú karom ugyebár nincsen, hogy magam előtt toljam az ajtót. És a legszebb az egészben, hogy mindez duplán. A két ajtó között éppen babakocsinyi hely van, én már alig fértem be. Bababarát :-( )
Babó nem aludt az úton. Hazaértem, csak éppen a vásárlásnál azt az apró tényt felejtettem el, hogy a Csajt is fel kell hoznom a hordozóval együtt, plusz a két szatyor cuccost. De felküzdöttem magam a negyedikre...
Babó nem bírt elaludni, úgyhogy inkább ettünk, és most alszik. Kíváncsi vagyok mennyire csúszik el a napunk.

2008.05.29. csütörtök

Lassan két hetes lesz a Kiscsaj, és úgy néz ki, hogy alakulgat valami rend féle. Éjszaka már majdnem ugyanabban az időben ébred fel, +/- fél óra, és a reggeli első ébredés is hasonló időpontban van. Napközben azért még kicsit összevissza, és a fürdetés is gyakran máskor van, de majd csak rendeződik az is.
Az evéssel már nem küzdünk, a menet az úgy néz ki, hogy egyik mellből szopizik, utána pótlás, következő etetés másik mell, és pótlás. Így azért nem darabolódik el nagyon, és mégis kap anyatejet is.
Ma reggel meglepődtem, mert úgy elkúszott az éjszaka onnan, ahová letettem. Általában az ágy majdnem közepére teszem, és teljesen fenn volt a fejvédőnél, keresztben.

Tegnap voltam "apáimmal" kávézni-sütizni (az édes+nevelő), addig anyu vigyázott Petrára. Olyan jó volt kicsit kimozdulni, levegőzni.

Remélem ma már hármasban tudunk menni sétálni kicsit, mert még igazából nem voltunk lenn. Sajnos a babakocsi tároló problémája nehezen oldódik meg, de talán lassan rendeződni látszik, és akkor én is könnyedén le tudom vinni. Persze macera még, mert babahordozóba le, át a babakocsiba, visszafelé ugyanez. Na nem baj. A négy emelet után már semmi nem okozhat gondot.

2008.05.25. vasárnap

Petra baba elmúlt egy hetes, komoly kor :-)

Mint említettem zajlik az élet. Sajnos amióta hazajöttünk a kórházból problémák vannak a szoptatással, és a mellemmel. Eleinte, már a kórházban az volt a probléma, hogy Petra nem akart (tudott) szopizni. Vhogy rosszul csinálta és nem a kívánt hatást érte el, kvázi éhes maradt. Na nem éhezett mert kapott mást, csak nem ment. Erre a megoldást a testvérem találta meg, aki nem volt rest és bement a helyi kórházba, ahol talált egy nagyon kedves csecsemőst, aki kijött, és megtanította Petrát szopzni. Hogy hogyan? Hát be kellett keményítenem magam, mert keservesen, és erőszakosan. Petra üvöltött, én összeszorítottam a fogam és hagytam, hogy csinálja. Még jó hogy Zo otthon volt, így tartotta bennem a lelket.

Aznap mikor hazajöttünk, ugye a mellem már belövellt, és Petra nem szopzta, úgyhogy tesóm még az éjjel lejött hozzánk, és két órán keresztül fejte, masszírozta, fejte masszírozta. Csillagokat láttam, úgy fájt, sőt sírtam is. Aztán találtunk egy ismerős helyi szülésznőt, aki másnap kijött és masszírozta. Aztán azóta csak a kín van azzal a mellemmel. Bepirosodott, belázasodtam. De nem csomós, viszont sebes. A másikkal semmi gond nincs, abból eszik is rendesen, de természetesen nem elég.

Holnap megint felmegyünk fvárra a dokimhoz, hogy mondjon vmit, aztán hétfőn pestre egy szoptatási tanácsadóba, aztán meglátjuk mi lesz.

Tegnap is egész nap gyötörtük, Petra próbált enni belőle, de nem sikerült, én könnyezten úgy fájt mikor szívta, szóval picit ördögi körnek érzem...

Viszont gyönyörű :-)

2008.05.22. csütörtök

És akkor a születés történet:

Május 16án hajnali f2kor ébredtem fel arra, hogy nagyon fáj a derekam. Nem úgy ahogy eddig, hanem szúrósan, lüktetésszerűen bele-bele hasított. Elkezdtem figyelni az órát és szabályosan 20 percenként jött. Szóltam a páromnak, hogy mi a helyzet és hogy mi legyen… Első szülőként fogalmam sem volt hogy mikor kell elindulni, ezért felhívtam a dokimat (azért nem a szülésznőmet, mert az egyetlen nap, amit mondott hogy nem jó neki, mert vizsgázik a 16a…, és nem akartam vizsga előtt ébreszteni, esetleg feleslegesen), aki azt mondta hogy várjam meg a 10 perceseket és akkor induljunk el Siófokról Fehérvárra.
Visszafeküdtünk, még aludtunk is egyet, aztán 5kor elindultunk, fél6kor már a szülőszobán voltam, egyenlőre egyedül. A felvételkor 1 ujjnyi voltam, aztán 7kor kettő, 8kor a vizit után meg már 3. Ekkor már Pár is velem volt. 8kor megrepesztették a burkot, mondván hogy ha ilyen ütemben tágulok, akkor 10re meglesz. Na aztán innentől le is állt a tágulás. 11ig csak a fájásaim voltak, négypercesről indultunk, aztán 11 előtt folyamatos 1-2 percesek voltak. Párom végig velem volt, törölgette a homlokomat, sétáltunk, táncikáltunk a folyóson (nem viccelek, a doki mondta, hogy ringassam a csípőmet, mintha táncolnék, az is segíti a folyamatot), zuhanyoztunk, sehogy sem volt jó. Egyszer volt hogy azt hittem párom megbánta az egészet, 11től, akkor már nagyon fájt, és a legrosszabb az volt, hogy hallottuk a szomszéd szobában lévőket. 11kor már 4 ujjnyi lettem, és elkezdődtek a tolófájások. A baj az volt, hogy a dokim és a szülésznő (akit végül az eredeti kért meg helyettesítésre és nagyon meg voltunk vele elégedve) egy másik nő és köztem rohangált, ugyanis egyidőben szültünk.. Őt varrta mikor nekem iszonyatos tolóim voltak, Pár szólt is neki. 12kor átjöttek, fél perc alatt igazi szülőszoba volt, eszközökkel, és 12 óra 7kor megérkezett Petra baba 3400g és 54 cm, 9/10es APGAR-ral, gyönyörűen. És gátvédelemmel, ami számomra külön öröm volt, mert nagyon szerettem volna így szülni, két pici öltés kellett, mert repedtem, de igazából semmi bajom nem volt utána. A szülőszobára behozták a babót és egy órát hármasban voltunk.

Május 19én jöttünk haza, azóta zajlik az élet, és arról picit később írok.

2008.05.16. péntek - SOVÁK PETRA

Ma 12 óra 7 perckor megérkezett Sovák Petra lányunk, 3400grammal és 54 cm "magasan".

Hogy mi történt pontosan, és hogy vagyunk ma, azt egy picit később írom le, a lényeg hogy már itthon vagyunk, jól vagyunk, és gyönyörű a baba!

2008.05.13. kedd

Nem jött be sógornőm jóslata, miszerint Petra bébi az Ő szülinapján fog érkezni... Bár még van pár óra a mai napból.

A pünkösd nagyon jól telt, mindent megtettünk annak érdekében, hogy ha baba is úgy gondolja, akkor jöjjön. Kirándultunk Balatonbogláron, de sajna a gömb kilátó le volt zárva, felújítás miatt.

Persze jó magyar szokás szerint el se kezdték megcsinálni eme nevezetességet, csak egyszerűen le volt zárva.

Utána Földváron sétáltunk egy nagyot a kikötőben. Annyian voltak, tele volt a part. Arról nem is beszélve, hogy egy család már fürdött a Balatonba.. na azért szerintem ahhoz még kicsit hideg a víz.

A lényeg, hogy szép idő volt.

Ma megint mennem kellett a kórházba CTG-re, de babó nem produkálta magát, így 20 perc semmittevés után elküldtek lépcsőzni, aztán visszatettek a gépre. Akkor már motoszkált, persze leginkább akkor aktív, amikor nekem produkálja magát, és engem nem hagy aludni :-) Na de talán már nincs sok ideje benn.

Dokim azt mondta, hogy legközelebb vasárnap kell mennem, ha addig nem történik semmi utána kétnaponta, aztán indítja... De azért azt nem szeretném.

Hát röviden ennyi történt az elmúlt napokban.

2008.05.05. hétfő

Végre jó idő van! Már nagyon vártam, hogy ne kelljen a kardigánt is cipelni, így is van elég vinni valóm.


Tegnap voltunk Anyóséknál, nagyon klassz idő volt, jó volt a kertben kinn lenni.


Születtek kiskutyák, nyolc, próbálunk nekik gazdit keresni. Olyan tündériek. Próbálok majd képet feltenni, de tegnap nem sikerült. Hiába na, még gyakorolnom kell ezt a blog írást.

Na akkor most sikerült, de ezen a képen nem annyira látszanak a picik.

Ma már voltam lenn vásárolni, és egy pillanatra megijedtem, mert azt hittem szivárog a magzatvíz, de aztán csak vaklárma volt. Mindenesetre siettem haza, aztán most nekiállok főzni.

Ma nem lesz egy izgalmas nap... remélem.

2008.05.03. szombat

Az az igazság, hogy semmi extra nem történt az elmúlt napokban, hacsak az nem, hogy közben volt egy május elseje :-)
Ami számomra csalódás volt, azt hittem, hogy itt a Balaton fővárosában egy kicsit jobban rákészülnek a majálisra, de semmi az égvilágon nem volt.
Május 2-án viszont volt a tűzoltók napja, de arra meg nem mentünk ki. Így is hallottuk a csinnadrattát, és az állandó szirénázás már picit zavaró is volt.

Viszont a ma éjszaka pocsék volt. Már azt hittem elindult a babó a nagybetűs ÉLET felé, de úgy látszik csak próbára tett. Fenn voltam kb 23-tól hajnali 3-ig, és közben folyamatosan fájt a hasam. Próbáltam valami rendszert felfedezni a fájásban, de semmi erre utaló jel nem volt. Aztán nagy nehezen elaludtam, utána meg csuklott most reggel, ezért a korai bejegyzés.
Hogy milyen érzés, amikor csuklik? Hát ütemesen rángatózik a hasam, néha bugyborékol. Ha nem szeretnék éppen aludni, azt mondom vicces és jópofa, de amikor aludni szeretne az ember, hááát akkor annyira nem. Persze azt mondják ilyenkor gyakorol a légzésre, és lenyeli a magzatvizet, amitől meg csuklik, szóval teljesen jó ha ezt csinálja, de pont egy ilyen éjszaka után...
Apa reggel beszélt vele, hogy ma nem szülünk, mert ő ment dolgozni, remélem szót fogad neki :-) Ma különben is jönnek tesómék, szóval nem érek rá ;-)

Első bejegyzés - 2008.04.29

Már régóta tervezem blog létrehozását, de eddig valamiért mindig elmaradt. Most egy kedves jóbarát adott némi lökést ezügyben :-) Köszi Gábor!


Nem tudom milyen gyakran fogok jönni, de majd igyekszem.

Nemsokára lényeges változás fog történni kis családunkban, ugyanis Petra baba készül világra jönni, valamikor a napokban-hetekben...azért remélem nem húzza túl sokáig.
És nem terhel tovább belülről, mert sajnos olyan, mint alvás már most sincs. És az egész éjszaka rémálom az állandó felébredéssel és mosdóba kimászkálással, plusz babó is ficereg. Aztán majd meglátjuk ha kinn lesz milyen lesz.
Elsőre azt hiszem ennyi elég :-)